Háztartási kiserőművek

Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű áramtermelő kiserőművek száma és összes beépített teljesítménye az utóbbi két évben Magyarországon. A legtöbb esetben megújuló energiaforrásból helyben megtermelt és általában helyben felhasznált energiáról van szó, amely a jelek szerint nemcsak a lakosság, hanem a gazdálkodó szervezetek számára is egyre vonzóbb alternatívát kínál energiafogyasztással kapcsolatos kiadásaik csökkentésére. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt éves statisztika szerint az 50 kilovoltampert nem meghaladó, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek száma 2008-hoz viszonyítva több mint a tízszeresére, beépített kapacitásuk pedig mintegy hússzorosára nőtt.

A MEKH által begyűjtött szolgáltatói adatok szerint 2012 végén összesen 1476 ilyen berendezés működött 10,92 megawatt összesített beépített kapacitással. Ezen belül a napelemes áramtermelő rendszerek súlya meghatározó, 1440-es darabszámukkal és 10,4 megawattos összesített teljesítményükkel – legalábbis a „mini” kategóriában – messze meghaladják a többi technológia (szélgenerátorok, gázmotorok, biogázmotorok, kis kapacitású vízerőművek) részesedését.

Gyors számítással az is kiderül, hogy a hálózatra csatlakoztatott háztartási méretű naperőművek átlagos teljesítménye 7,2 kilowatt. Egy ekkora rendszer – évi 8000 kilowattóra áram előállításával számolva – egy átlagos háztartás villamosenergia-igényének körülbelül háromszorosát képes biztosítani. Vélhetőleg tehát szép számban akad a kis-erőművek között a családi házak tetejére elhelyezett, magánszemélyek tulajdonában lévő napelemes rendszer; valamint kisebb üzemcsarnokok, irodaházak; továbbá állami vagy önkormányzati létesítmények területén üzemelő, néhányszor tíz kilowattos kategóriába eső naperőmű is.

blog_háztartási kiserőmű_táblázat_20130902.jpgA motiváció egyértelmű: a rezsicsökkentés. Mivel az 50 kilowatt alatti teljesítményű napelemes rendszerek nem értékesíthetnek a támogatott átvételi árat biztosító kötelező áramátvételi (KÁT) rendszer keretében; a cél tehát minden esetben a saját hálózati áramvételezés csökkentése, kiváltása. A lakosság körében persze a zöld energiaforrásra történő átállásra való motivációt nagyban csökkentheti az újabb kormányzati rezsivágás, ugyanis az egyetemes szolgáltatói árak mesterséges csökkentése évekkel tolhatja ki a megújuló alapú rendszerek létesítésének megtérülési idejét.

Ezzel szemben a saját felhasználási célra termelő kiserőművek létesítése a vállalati szegmensben továbbra is egyre vonzóbb alternatívát kínál az áramfogyasztással kapcsolatos kiadások mérséklésére, főleg ha azt valamilyen pályázati forrással meg is támogatják. Nem véletlen, hogy a KEOP ezt támogató kiírásai óriási népszerűségnek örvendenek. Nem véletlen, hogy a vállalati és önkormányzati szektor számára elérhető uniós energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását támogató forrásokat szinte napok alatt lekötik a pályázati igények. Mivel a vállalati szektor piaci alapon szerzi be a villamos energiát, minden kiadáscsökkentő megoldás érdekli a versenyképességük megőrzését szem előtt tartó vállalatokat. Az elmúlt időszakban az 50 kilowatt feletti kategóriában is megjelentek az első olyan napelemes kis-erőművek, amelyek ugyan nem háztartási méretűek, ennek ellenére mégsem értékesítenek a KÁT rendszer keretében. Ezen kiserőművek összesített kapacitása 2012 végén kb. 1 megawattot tett ki. 

A háztartási méretű kiserőművek számának látványos bővülése egyszerre növeli a megújulóenergia-felhasználás részarányát,
és csökkenti az ország fosszilis energiahordozóktól való függőségét. 

A felhasználók számára előnyös, hogy a kiserőmű által termelt energiával az üzemeltető részben vagy akár teljes egészében fedezni tudja saját energiafogyasztását. A háztartási méretű kiserőművek esetében helyben megtermelt és általában helyben felhasznált kisfeszültségű, decentralizált energiatermelés történik, ezért nem szükséges a villamos energia szállítása és transzformálása, ami miatt rendszerszinten csökken a hálózati és átalakítási veszteség. Ez mérsékli a villamosenergia-ellátás költségeit, és javítja az energiahatékonyságot.

A gázkészletek fokozatosan csökkennek, míg az energia előállítására újabbnál újabb lehetőségek állnak rendelkezésünkre, így elég egyértelművé vált, hogy a gáz használatáról az áram felhasználásra érdemes lesz átállni. Vannak olyan új, innovatív fűtésmódok, melyek elektromos áram felhasználásával biztosíthatják lakásunk fűtését.  Nagy valószínűséggel ezek fogják a jövőben -előbb vagy utóbb, mikor már gáz sem lesz- a gázfűtés helyét átvenni.

Felhasznált cikk: http://azaramara.blog.hu/2013/09/25http://www.mekh.hu

 

 

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Belépés

Facebook